Automatizáció és AI

Mennyi pénzt éget el a céged a másolás-beillesztéssel? Egy 15 perces feladat éves ára

Egy napi 15 perces feladat évente 65 munkaórát vihet el. Egyszerű számítás cégvezetőknek az automatizáció megtérüléséről.

A lényeg

Egy rövidnek tűnő adminisztratív feladat éves szinten meglepően sok kapacitást emészthet fel. A helyes döntéshez nem az automatizáció árát kell önmagában nézni, hanem a jelenlegi kézi folyamat teljes költségét, hibakockázatát és átfutási idejét.

A „csak 15 perc” veszélyes mondat

Sok manuális folyamat azért marad érintetlen évekig, mert egyetlen alkalommal nem tűnik nagynak.

„Csak 15 perc reggel.”

„Csak át kell másolni pár adatot.”

„Csak le kell tölteni a riportot.”

A probléma az ismétlődés. Ha egy feladat minden munkanapon 15 percet vesz igénybe, 260 munkanappal számolva évi 65 munkaóra megy el rá. Ez több mint nyolc teljes nyolcórás munkanap.

Ha öt kolléga végez hasonló feladatot, az már 325 óra évente.

Az alapképlet

Az első becsléshez elég ez:

feladatonkénti perc × éves ismétlésszám × érintett kollégák száma ÷ 60

Példa:

  • 15 perc,
  • naponta egyszer,
  • 260 munkanap,
  • 3 kolléga.

A számítás: 15 × 260 × 3 ÷ 60 = 195 óra évente.

Ez még csak az idő. Nem tartalmazza a hibák javítását, a várakozást, a betanítást, a helyettesítést és azt az elveszett lehetőséget, hogy a kolléga közben értékesebb feladatot végezhetne.

A bérköltség nem egyenlő az órabérrel

A cég számára egy munkaóra költsége több elemből állhat:

  • munkabér és közterhek,
  • eszközök és szoftverek,
  • vezetői és adminisztratív háttér,
  • iroda vagy távoli munkakörnyezet,
  • betanítás,
  • szabadság és kiesések,
  • a feladatváltás mentális költsége.

A pontos teljes óraköltséget a saját pénzügyi adataidból érdemes meghatározni. Ha csak gyors becslést készítesz, inkább konzervatív számot használj, ne mesterségesen magasat.

Tegyük fel, hogy a teljes belső óraköltség 6 000 Ft. A fenti 195 óra így 1 170 000 Ft éves kapacitásköltséget jelent.

Ez nem azt jelenti, hogy az automatizáció automatikusan ennyi készpénzt tesz vissza a bankszámlára. Azt mutatja meg, mekkora kapacitás szabadulhat fel, ha a folyamat valóban kiváltható.

A rejtett költség: megszakított figyelem

Egy 15 perces feladat ritkán pontosan 15 percnyi veszteség.

A kolléga:

1. félbehagyja az aktuális munkát, 2. belép több rendszerbe, 3. megkeresi a szükséges adatokat, 4. elvégzi a rutinfeladatot, 5. visszatér az előző feladathoz, 6. újra felveszi a fonalat.

A feladatváltás miatt a valódi hatás nagyobb lehet, mint a stopperrel mért idő.

Ezért különösen értékesek azok az automatizációk, amelyek a munkanap elejére elkészítik az adatot, vagy csak akkor szakítják meg az embert, ha valódi eltérés van.

A hibák ára

A manuális folyamatnak nemcsak idő-, hanem hibaköltsége is van.

Érdemes felírni:

  • milyen hibák fordultak elő az elmúlt évben,
  • mennyi idő volt felismerni őket,
  • mennyi idő volt javítani,
  • okoztak-e késést, ügyfélpanaszt vagy pénzügyi veszteséget,
  • hány ember vett részt a helyreállításban.

Egy automatizáció sem hibátlan. Viszont ugyanazt a szabályt követi, naplózható, és megfelelő ellenőrzésekkel hamarabb jelezheti az eltérést.

Mennyibe kerül az automatizáció?

Az ár függ:

  • a lépések számától,
  • az érintett rendszerektől,
  • a bejelentkezéstől és jogosultságoktól,
  • az adatok változatosságától,
  • a kivételek számától,
  • a futási gyakoriságtól,
  • a naplózás és értesítés igényétől,
  • a futtatási környezettől,
  • a későbbi karbantartástól.

A webes automatizációs szolgáltatás pilot szintje azért hasznos, mert nem rögtön egy teljes vállalati rendszert próbál megépíteni. Egyetlen jól körülhatárolt folyamaton bizonyítja, hogy a megoldás működik-e és valóban hoz-e értéket.

Egyszerű megtérülési becslés

Használhatsz ilyen táblázatot:

  • jelenlegi éves munkaórák,
  • teljes óraköltség,
  • éves hibajavítási idő,
  • automatizáció egyszeri fejlesztési díja,
  • havi üzemeltetési vagy karbantartási díj,
  • az automatizálás után megmaradó emberi idő.

A megtérülési idő közelítőleg:

egyszeri fejlesztési díj ÷ havi felszabaduló érték

Példa, kizárólag szemléltetésként:

  • havi 20 felszabaduló óra,
  • 6 000 Ft teljes óraköltség,
  • havi 120 000 Ft felszabaduló kapacitás,
  • 240 000 Ft fejlesztési díj.

Ebben az egyszerű példában a fejlesztési díj körülbelül két hónapnyi felszabaduló kapacitásnak felel meg. A valós eredményt azonban a folyamat stabilitása és az határozza meg, hogy a felszabaduló időt valóban értékesebb munkára fordítja-e a cég.

Nem minden percet kell automatizálni

Az automatizáció önmagában nem cél. Nem érdemes fejleszteni, ha:

  • a feladat évente kétszer fordul elő,
  • mindig teljesen más,
  • nincs stabil üzleti szabály,
  • a folyamat hamarosan megszűnik,
  • a szükséges rendszer nem engedi az automatizált használatot,
  • az automatizáció fenntartása drágább lenne a kézi munkánál.

A mikor nem szabad automatizálni cikkben részletes ellenőrzőlistát találsz.

A legjobb első feladat

Keress olyan folyamatot, amely:

  • gyakori,
  • unalmas,
  • szabályalapú,
  • mérhető,
  • ma már dokumentálható,
  • és a hiba eredménye nem visszafordíthatatlan.

Ezután két számot mérj meg: mennyi időt visz el most, és mennyi emberi beavatkozás marad az automatizálás után.

A jó automatizáció nem attól jó, hogy technikailag látványos. Attól jó, hogy érthetően megmutatható, mennyi időt, hibát vagy átfutást vett ki a folyamatból.

A saját oldaladon is alkalmaznád?

Nézd meg a kapcsolódó szolgáltatást, vagy írd meg, milyen céllal tervezel.

Webes folyamat-automatizáció
Díjmentes konzultáció

Az ajánlatkérés marketinghozzájárulás nélkül is működik. A döntésedet itt bármikor módosíthatod.

Adatkezelési részletek